Abda község lakóinak száma 3040 fő, többségük Győrben dolgozik. Területe 19,02 km2.

Győrtől 6 km-re északnyugatra az 1-es út mellett fekszik, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A győri medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták. (Holt-Duna, Csikós-ér). A falu lakói korábban főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A vizek közelsége lehetőséget adott a halászatra is. Az iparosodás terjedése - főként Győr közelsége - sokak számára biztosított megélhetést, munkaalkalmat.

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. lll.Endre 1292. évi levele az abdai hid mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.
A község Obada néven a Xlll. században fordult elő először, visszavetítve egy Xll. századi eseményhez. Adalbertnek, ll.Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a Xlll. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.
A Budapest - Bécs közötti fő közlekedési út mentén fekvő abdai híd ősi vámszedő hely, melynek vámtételeit királyaink többször szabályozták. 1271-ben V. István itt küzdött meg a Győr ellen támadó cseh Ottokárral.

Az abdai híd évszázadokon keresztül katonai vonatkozásban is fontos átkelőhely volt.
1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a következő szövegű levéllel küldött:

"Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét."

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt ll. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át,ami kor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: "Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát! "
Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek.

1849 június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt.
Az 1886-93. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el.
A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi.
1944 novemberében ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca folyó partja. Több munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a jeles költőt, Radnóti Miklóst.
A templom előtt áll "Szeplőtlen Szűz Mária " 1700-ból származó kőképe. Mai helyére 1852-ben került. A Szent István utca tengelyében, a templommal szemben áll egy kőkereszt, melyet 1745-ben állítottak fel a régi faluban.

Jelenlegi helyére 1852-ben került. A község műemlék jellegű temploma 1843-1845 között épült. A régi utcákban áll még néhány parasztbarokk stílusban épült ház.
Az első világháborúban elesett abdaiak emlékére 1936-ban állítottak emlékművet a templom előtti téren. A második világháború áldozatainak emlékére 1991. október 23-án avatott emlékművet a község önkormányzata.
Nepomuki Szent János szobrát az önkormányzat restauráltatta, és 1992. augusztus 20.-án a templom mögötti parkban állították fel.
A település mai arculata: Községünk évek óta dinamikusan fejlődő település. Győr közelsége egyre vonzóbbá teszi a városból kiköltözők számára. Személyautóval 10 perc alatt lehet eljutni Győr bármely pontjára.
A községben két háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár és állatorvosi rendelő is működik valamint Takarékszövetkezet, Posta és Plébánia. A Zrínyi Ilona Körzeti Általános Iskola és a Mézeskalács Napközi otthonos Óvoda szolgálja a jövő nemzedékek oktatását, nevelését. A Radnóti Miklós Kultúrotthon és Községi Könyvtár a közművelődést szolgálják. A faluba sportegyesület (labdarúgó és fogathajtó szakosztállyal) tűzoltó egyesület, galambászegyesület, polgárőrség, idősek klubja, ifjúsági klub, karate klub, is működik. Hagyománnyá váltak a szüreti felvonulások és a falunapok.